szeretem a régi bejegyzéseimet olvasgatni, persze nem a fájósakat, mert azok közül van amit még a mai napig nem olvasok el, de az ilyenek, amiket 12 óra munka írok, azok elég furák:)
Egy éve:
"Túl a mai napon. egy csomó jegestea társaságában. a jegesteát nagyon nehéz gyorsan megcsinálni, vagy baromi sok jégkocka kell hozzá, de attól túl felhígul vagy kell egy gép amitől gyorsan lehűl. nem úgy mint a hűtőben ami jó ha reggelre lehűti. ilyen és hasonló gondolatok foglalkoztatnak 12 óra meló után. holnap kapok 4 kg ribizlit és főzök szörpöt. nem tudom miért. a pénztárcámban van kb 60 ft. ettől kissé feszkós vagyok:)
az agyam most egy jó adag csokifagyihoz hasonlít, amit a napon felejtettek, és már a színes szórócukor is megolvadt a tetjén, a színek már egybe folytak, és csurognak lassan le a kis barna kupac aljára...
megyek aludni.
ja és ma Pesten volt valaki (csak azért extrém a dolog mert amúgy nincs itt). valaki akit régen nem láttam. már kb 11 hónapja. és aki nagyon hiányzik. és megkérdezték, hogy akarok-e vele beszélni, de nem akartam. érthetetlen, hogy valakivel azért nem akarok beszélni, mert úgy hiányzik?????... egész nap rajta tűnődtem."
Utolsó kommentek