Hogy sírok-e?
Sírok.
Hogy fáj-e?
Fáj.
Hogy megérte-e?
Nem hinném.
Hogy hiányzik-e?
Hiányzik.
Hogy szeretném-e folytatni?
Nem.
15 év pár sorban?
Igen.
Ennyi volt.
Mint annyiszor hittem egy-egy összeveszésünknél kis hülye tiniként, hogy "ennyi volt". Aztán sírva összeborultunk. Szeretném most azt a régi összeborulást. De ő már nem az a barátnőm aki volt. Tőle nem kellenek a könnyek.
Azt hiszi üres vagyok és szomorú. Közben meg azt sem tudja ki vagyok már.
Ő mondja, hogy magányos vagyok?
Ki iszik egyedül otthon?
Azt mondja nem vagyok a barátja.
Azt hittem tudok segíteni neki. Nagyon fáj, hogy azt mondta, hogy nem vagyok a barátja.
Nagyon.
Utolsó kommentek