Drága szerelmem! Kissé félreérhető h "sírtam" érte vagy utána. Örülnék ha ezt letisztáznád.

Egyátalán nem sírok egy olyan ember miatt aki sohasem szeretett, aki bár sokat segített - könnyen eldobott. De ezt te is tudod, így ismertél meg. Neked legalább van annyi iq-d , h saját magad döntöd el , h mit és kit akarsz, nem úgy mint beja. Sajnos nem én vagyok az egyetlen aki azt mondja róla , h nem nőtt fel még és lehet , h nem is fog. Közös barátról beszélek aki ismeri és szereti,de ő mindent tagad! hahaha

Nem vagyok egy királyfi fehér lovon, mivel sem pénzem ,sem farkam , sem lovam nincs. Nem szeretek bárhol dolgozni és a muszály szót nem ismerem. Makacs vagyok és fafejű, sőt iszom is ( mostmár néha!)és még játszom is...de tudok szeretni és mindig tudom mit akarok és KIT! És téged nagyon szeretlek mégha link vagyok akkor is..Ezt mindenki látja aki lát minket! Én nem hazudok neked sem és magamnak sem. Nem könnyű velem, de ragaszkodom ahhoz akit igazán szeretek. Ez nem mindenkinek volt elég.Lehet h neked sem lesz az, de tudom , h te korrektül fogod intézni, mert ilyen vagy. Egy angyal aki megmentett engem attól , h rossz embert szeressek!

Én szinte soha nem tom, mit akarok, csak azt, hogy kivel! :) Vele szinte mindig ugyanazt akarom. XD

Kata: ha és amennyiben Beával való kapcsolatod már halott, akkor "halottról csak jót vagy semmit!"-ezt ne feledd!
Ha indulatosan és fröcskölődve írsz róla, az téged (is) minősít. Az ember utólag se harapja meg a kezet, ami valaha simogatta őt! Átértékelheted a dolgot utólag, tekinthetsz rá más nézőpontból, láthatod más fényben, gyászolhatod, levonhatod a konzekvenciákat és változhatsz, tanulhatsz az eddigi szopacsokból, de az erőseket az minősíti, hogy miként bánnak a gyengékkel. Ha sarat dobálsz rá, ne csodálkozz, ha magad is bemocskolódsz.
Az, hogy tisztában vagyunk a rossz tulajdonságainkkal, nem ment fel minket az alól, hogy lehetőleg kiküszöböljük őket!
Zsú akkor és úgy szeretett meg, amikor nem volt egészen tisztában azzal, h gépezel, iszol és mindezt milyen mértékben, stb. A másiki megismerése egy folyamat, nem egy rigid állapot. Most ezzel együtt is szeret, de ez nem jelenti azt, hogy ezekért szeret és azt sem jelenti, hogy nem billenhet át a mérleg bármikor és nem sokallhatna be, ha azt látja ESETLEG, hogy jottányi "javulás", változás nincs a szar tulajdonságok elhatalmasodása-felszaporodása terén. (amúgy nem ezt látja, azt érzékeli, h küzdesz....csak kissé gyenge hatásfokkal...de az erőfeszítést értékeli :P )
Szóval ne ott folytasd vele, ahol Beával abbahagytad, hanem tégy egy minőségi ugrást! Aztán vagy halálugrás lesz vagy olimpiai arany, de csak egy lehetőséged van. És addig készülj fel az ugrásra, amíg van, aki hisz benned és etet-itat, biztat...ne dagonyázz a készben tovább. Ami a melót illeti, kevesen vannak abban a helyzetben, h válogassanak, szemezgessenek, várakozzanak.Felkopna az álluk. A szerelem csak cukor a kávéban. Attól a kávé maga még keserű. Legyél Zsúnak cukor a kávéban, édesítsd meg az életét!Legalább fifti-fifti alapon. Már ma! Ne holnap vagy holnapután!
Ha pedig Bea nem akar felnőni, akkor az azt is jelenti, hogy igyekszik megőrizni a gyermeki énjét, annak is vannak előnyei, nem kell azt feltétlen elítélni és leszólni; amúgy is teheti most még, hát hadd tegye.
Zsú: tdod a Karinthy-féle poént:"akinek ez kell, annak ajánlom!" LOL egy próbát megér XD Tartsatok ki jóban-rosszban s legyetek boldogok egymással! De lehetőleg egyszerre, ne pedig héthőn és csütörtökön Kata, kedden-pénteken meg te, hétvégén meg senkise.
No, viccvót
puszi

Eszti!
Értelek ismét,de bea nem halt meg ezért nyugodtan szidhatom , ha jól esik és igaznak gondolom amit mondok! Nem harapok az ő kezébe utólag sem csak nem szeretem amikor letagad vagy elmásít dolgokat. Szar volt a kapcsolatunk mindenképpen, az ő részéről is és az enyémről is. Mást vártunk a másiktól. Most mindketten boldogok vagyunk külön-külön. És ez így van rendjén. Így is marad. Soha nem szeretnék még egyszer vele lenni csak szívesen beszéltem volna vele néha, de ezt elutasítja és ezt kénytelen vagyok figyelembe venni.