ilyen napok. amilyeneket csak álmodni lehet. talán az elmúlt hét legpihentetőbb napja volt. ölelésekkel, meg miegymás. gyermek anyás hétvégén van, mi meg pihenjük a pénteki bulit (meg a csütörtöki fapakolást, kb. 60 mázsa volt).

az allergiám köszönöm jól van.

és pénteken nem rúgtam be, de sikerült az utolsó korty alkohol elfogyasztása után 7 azaz HÉT órával hánynom, aminek valószínűleg semmi köze nem volt a pálinkához, és terhes sem vagyok. pont ellenkezőleg. nagyon jó érzés volt. főleg, hogy grilleztünk előtte.

és még a péntekről annyit, hogy sírtam is sokat, de nem azért mert megbántottak, hanem mert rájöttem, hogy valaki, akivel mostanában ugyan zűrjeim voltak, de mégis csak közel áll a szívemhez, szóval az a valaki nagyon nagyon boldogtalan. és ez annyira fájt, mert én úgy fogadtam el az életét, ahogy van, mert azt hittem minden rendben. és amikor belenéztem a szemébe, akkor tudtam, hogy ez nem így van, és majdnem megszakadt a szívem. és mindent megbocsátottam neki.

ezt meg kipróbáltam, és sajnos nem lett olyan jó, mint vártam. 60%... igen gyenge...