Zsú, szerintem olyanba vágod most a fejszéd, ami emberfeletti...és majd"mint egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyike a másikát és így mindegyik determinált"-mondja Attila. Én alaposan átgondolnám a helyedben! Ha vállalod, akkor viszont csináld! És végig! Ne akard megváltoztatni őt. Szeresd úgy és annyira, h meghaljon a vágytól, h a kedvedre változhassék! Ha szerelmes és veled akar élni, megtesz neked ÖNSZÁNTÁBÓL bármit! Ha nem szerelmes és nem veled akar élni, nem fogod megváltani őt a saját életétől, sorsától. Amit ő akar, abban segítheted; de ne várd el tőle, h változni akarjon, csak hogy te segíthesd. A szerelem nem misszió. Danban van pölö küldetéstudat és karitatíve szeret engem, de az egész más tészta! Szerintem most olyat fontolgatsz, h felvállalsz, ami nem sok jóval kecsegtet, kemény, fájdalmas, kimerítő és abszolut kétesélyes. Szeretném, ha sikerülne neked, de nem jósolok csak vért és könnyeket. Ne legyen igazam!!!
Ha mégis megpróbálod és belevágsz (nyilván nem a gyógyszerüzemi melóról filózok itt most!), akkor viszont teszek ide neked egy videot, amiből - ha épp szükséged lenne rá - erőt meríthetsz.
Rám is rámfér, h nézegessem. Rád is. Katára is. Mindenkire.
Aki ember. Aki ember is akar maradni. Aki nem akar a padlón maradni. Aki maga is fel akar tápászkodni, aki homo erectusként akar a többi ember szemébe nézni...és lehet, h százegyszer kell megpróbálni. Mindenkinek magának!
www.youtube.com/watch?v=Q4f_UNMNONA