Itthon vagyok kicsit, aztán megyek Vele találkozni. Úgy tervezem, hogy veszek bort és átjönnek Hugiék. De lehet, hogy nem jönnek, kénytelenek leszünk meginni kettesben. Kicsit azt hiszem szomorú vagyok és nem tudom miért. Tele vagyok gondolatokkal, persze nem mondhatom el senkinek és nem is írhatom le őket, ettől persze megőrülök. Meg félek is...

Történtek az elmúlt napokban mennyben-járós dolgok és pokol-járós dolgok is....

Szeretnék kicsit egyedül lenni, amire persze jó lenne a hétvége, ha holnap nem a családommal lennék, lévén születésnapozás van, vasárnap meg MAGUSozunk. Az legalább jó, mert eltereli a gondolataimat.

Normális dolog, hogy valami nyomja a mellkasom, és úgy érzem nem kapok tőle levegőt???

"Nem érzem magam rabnak vagy szabadnak,
sem boldognak vagy boldogtalannak."
 

Leginkább így érzem magam.

Mi lesz???