Jó sz*r napom volt ma...:S Pedig a reggel még jól indult, lévén ködös, kortyolható téli hajnal, madárcsicsergéssel meg minden. De már bent kezdett elromlani, s később sem lett jobb. Aztán kibőgtem magam bent Sz-nek, aki persze nem tudott semmit sem mondani, mert neki tökéletes az élete, ezért nem tud mit kezdeni az én semmilyen kis unalmas életemmel. Valóban sokkal jobb lehet neki D-vel, hogy moziba meg színházba mászkálnak, és persze nevetégesnek hangzik, de nem az, mikor én akartam színházba menni vele, akkor az volt, hogy nincs ruhája... :( Koncertekre, fesztiválokra, hetijegyek meg karácsonyra Presszer jegyet ajándékozni... könnyű. Sokkal könnyeb az élet, ha van pénzed... nagyon keserű vagyok belül, és irigy. De legalább elismerem. És századszorra is tudom, hogy nem akar velem lenni, mert másba szerelmes, és századszorra is sírva ismételgetem a nevét éjjel mikor felébredek, és majd megfulladok a könnyeimtől... Talán csak igazán akarnom kéne. Csak elengedni és kész. De nem tudom, mert ha elengedném, akkor már annyira de annyira nem lenne értelme az életemnek...

Ma megmutattam neki a képet amit Kata csinált a Visben rólam... azt írta: Mese szép az arcod... hogy mondhat ilyet???

Miért nem lehet visszamenni az időben??? Annyira szeretném... csak egy kicsit... én belehalok... biztosan...