Teszik fel a kérdést joggal az idei ARC plakátkiállítás rendezői. S milyen meglepő... de az ember jókedvvel, mosolyogva jön ki a kiállításról. S hogy mi a boldogság? Tegnap hazafelé, azt hittem, hogy az, ha a Hősök terén fogócskázol a kedveseddel, (szigorú játékszabály, a fehér kockákon szabad csak lépdelni...:), s végül megizzadva, kifulladva, de csillogó szemekkel sétáltok haza...
De mára másképp látom, azt, hogy MI A BOLDOGSÁG. Ha reggel felébredsz, mosolyogva nézel a kedvesedre, s úgy látod a világ szép és érdemes benne élni. S nem arra gondolsz, hogy megint csak két vajas zsömlét eszel egész nap, s vajon miből fizeted ki a telefonszámlát? S mikor kérik vissza anyuék a pénzt? Vajon tudok túlórázni ebben a hónapban, de nem nagyon kéne, mert három vizsgám is lesz... meg még Zsúval is kéne lenni, de ha együtt vagyunk akkor többet költünk, s neki nem mondhatom, hogy napi két zsömle azt kész... Nos, miután megnéztem a plakátkiállításon a sok sok művet a boldogságról, le kellett vonnom a következtetést. Boldogság az a bolGOLDság... hah, a pénz nem boldogít? valóban nem, de a hiánya boldogtalanná tesz. s minden reggel újra és újra úgy kelek fel, hogy boldogtalan vagyok. pedig van munkám, van egy kedves barátnőm aki nagyon szeret, van családom, akikhez mindig fordulhatok ha baj van, s mégis úgy érzem lefelé tartok a lejtőn, s nem látom az alját, még annyira az emelkedőt a végén...
Már késő van, aludnom kéne, csak Zsolti akart velem beszélni, gondoltam megvárom, de vannak nála, én meg hulla vagyok, holnap korán kelek megint, s egyedül kell lefeküdnöm. még felhívom Zsút elalvás előtt, talán jobb lesz úgy elaludni....
Utolsó kommentek