Cukorróka blogja

Alakul a hétvége, kiderült, hogy sokkal olcsóbban mehetünk be a barlangokba, mint előzetesen ígérték, ennek azért örülök. a csütörtök is elrendeződött, azt mondták odabent, inkább menjek be 4 órára, de a délelőtt nem jó. Nem baj, úgyis utálok a másik műszakban dolgozni. Tegnap megint jól belegázoltak a lelkembe, a Józsi azt mondta, sz*rjak az egészre, neki könnyű, ő már belefásult, én meg nem tudom nem a lelkemre venni, ha igazságtalanul bántanak.
Aztán hamar elfelejtettem az egészet, mikor Sz. azt mondta, hogy arra gondolt, hogy megkéri D-t, hogy vigye őt ki Gödöllőre az útleveléért. Megkérdezte Sz, hogy van-e valami ellenvetésem. Én mondtam, hogy nincs, de már láttam magam előtt a naplementét, melyben romantikusan autózgatnak... tiszta dili voltam, a Móni meg kiakadt, hogy miért nem mondtam meg amit gondoltam...
Úgyhogy felhívtam, és elmondtam. Azt kérdezte, hogy miért. De nem akartam a fóbiáimmal terhelni, ezért csak annyit mondtam, hogy "nem gondoltam, hogy meg kell indokolni".
Azt hittem mérges lesz, de ő is okosan viselkedett, kedves volt mikor hazaértem, én is az akartam lenni vele, nem akartam mérgelődni, vagy veszekedni, jól sült el a dolog.

Nemsokára indulok a Lacival találkozni... fogalmam sincs, hogy fogok nekikezdeni a dolognak... mit fogok mondani, és leginkább, ő mit fog reagálni...:( félek az egésztől...

Francba...