Egy darabig azt hittem, hogy nem fogom SOHA megérteni a nőket. most aztán megnézhetem magam. a pasikat még annyira sem lehet érteni.
nagyon nehéz ez. érzékeny, szép szemű, gyengéd...
persze jó lenne tisztába kerülni magammal. hogy mit is szeretnék. mit érzek, mi ez az egész őrület, és miért pont most, miért pont vele.
úgy érzem eddig benne voltam az örvényben, ami egyre lejjebb húzott, és most kidobott magából, és felülről nézek mindent, és az egészen túl csak Ő van ott.
S.Q. persze figyelmeztetett, hogy nehogy szerelmes legyek. mindenki szólt, hogy óvatosan. de hogy lehet óvatos az ember valakivel, akinek ENNYIRE kék szeme van?
elhagytam már azz a pontot mikor kiszállhatok? nem mintha ki akarnék. olyan mintha a szívünk is együtt dobbanna.
de megértem, ha nem én leszek akit választ. nem kérhetem ezt, mert túl hosszú volt az idő a másikkal.
franc. fáj kicsit.
Utolsó kommentek