A magány fura dolog. Az ember néha jobban érzi magát, sokszor pocsékul, s minden emberrel keresné a kapcsolatot, csak hogy ne legyen egyedül. Talán ez az amit meg kell tanulnom. Talán a magány szeretete az. Mióta Sz. nincs velem... emlékszem, pontosan emlékszem két napra mikor egyedül voltam és jól éreztem magam. Magány... akkor a legigazibb mikor társkeresőkön bolyongasz. De olyan arcot nem találsz mint ő. S aki nem ő már nem is kelti fel az érdeklődésed. Bezárva vagy egy szobában, a kulcs persze a kezedben, mehetnél bárhova. De nem mész. Mert ő nincs sehol, csak a szívedben. Ezért mindegy is hol vagyok. Mindegy kivel. Anyu tegnap mondott valamit... azt mondta: régebben tudtam mi a helyzet veled (értsd. amíg pasiztam) ... most már nem tudom. Pedig dehogynem. Tudja ő jól, minden szívdobbanásom az ő nevére szól...
Jó érzés, hogy Zsolti hazajött. Egy pár napig a pasijával volt, üres volt nélküle a lakás. Még akkor is ha néha bosszant valamivel (biztosan én is őt), de azért jó ha itt van. Szeretem a zajokat a másik szobában, a zenéit meg mikor hallom, hogy próbál. Mégsem vagyok annyira egyedül.
Talán már bele kellett volna vágnom a már régen dédelgetett tervembe... de még nem... még nem vagyok eléggé egyedül hozzá...
"A város egy nagy közösség, ahol az emberek együtt magányosak."
(Herbert V. Prochnov)
"A magányt nem az teszi rettenetessé, hogy nincs, akivel megoszthatnám a terheim, hanem az, hogy nincs, akinek a terhét elvállalhatnám."
(Dag Hamarskjöld)
és végül:)
"Amikor te egyedül vagy, akkor nem egyszerűen egyedül vagy - te magányos vagy. A magány és az egyedüllét között pedig óriási különbség van. Amikor magányos vagy, akkor a másikra gondolsz, hiányolod a másikat. A magányosság egy negatív állapot. Úgy érzed, jobb lenne, ha a másik - a barátod, a feleséged, az anyád, a szerelmed, a férjed - ott lenne. Jobb lenne, ha a másik ott lenne veled... de nincs ott. A magány a másik hiánya. Az egyedüllét viszont önmagunk jelenléte. Az egyedüllét nagyon pozitív; egy jelenlét, egy túlcsorduló jelenlét. Annyira szétárad a jelenléted, hogy betöltheted vele az egész világegyetemet, és senki másra nincs szükséged." (Osho)
Utolsó kommentek