Svédről jövet zuhogott az eső. Azt nem mondtam még, hogy imádom az esőt. A hideg, borongós napokat találták ki nekem. Annyi mindenre jók... csak ülni és hallgatni az esőcseppeket, forralt bort szürcsölgetni, bebújni egy nagy puha takaró alá, és nézni valami csöpögős filmet. Vagy villámfény mellett szeretkezni, vagy csak olvasni egy könyvet amit már régóta szerettél volna. Jó lenne, de most olyannyira sűrűek a napjaim. alig látok egy kis szabadidőt. holnap jön Zsú, már várom:) jó mellette ébredni, de a hétvégn megint vizsgáznom kéne, és nem hiszem, hogy menni fog. valahogy úgy érzem kimerült az elem belőlem, s nagyon tartalékon vagyok. nem érzem már régóta, hogy tölődnék bármivel is. minden csak szívja le az energiám, s alig jut erőm a fontosabb dolgokra. annyi mindent szeretnék csinálni. s úgy érzem kifolyik az idő a kezem közül. nem emlékszem arra, hogy milyen unatkozni, vagy hogy milyen az, mikor van egy szabad napod, és reggel azon tűnődsz, hogy mit kezdjél magaddal aznap. Csak a rohanás van meg a hajtás, suli, meló, svéd, MSN, Zsú, alvás és kezdődik az egész elölről. és vannak azok a pillanatok amikből régen erőt nyertem, egy kellemes nyári estén sörözgetni a Vis Majorban, vagy ebédelni együtt anyuékkal (úristen most hétvégén megtörtént, de fogalmam sincs utoljára mikor is...). szóval ezek a pillanatok azok, amik most vajmi kevés erőt adnak. éppen csak létezem. talán túl sokat vállaltam. talán megkönnyebülés lenne abbahagyni a sulit. de nem akarom. elkezdtem, végigcsinálom. hogy nézne ki, ha belebuknék? az éltet már, hogy vége lesz egyszer, és AZ a pillanat amiről a Dóri beszélt, hogy egyszeriben sok ideje lett, és nem lebegett folyton fölötte az a bizonyos félelem... aggódás. elképzelem azt az érzést, és tudom, hogy az vált majd meg. mikor vége lesz a sulinak. kezemben a diplomám, s nem érdekel a világ, én esküszöm együltő helyemben elolvasom az összes könyvet amit azóta kaptam, csak gyűlnek a polcon, s már inkább nem is kérek, és nem is veszem meg őket, mert úgysem tudom elolvasni....:(ű

Hú de jó hosszú post lett. Lassan megyek aludni, mert holnap is nap lesz. s már persze be van tervezve az első perctől az utolsóig... na jó, nem pontosan, mert a szex opcionális, nem tudom mikor kerül majd rá sor:D:D:D

Kimennék a Critical Massra jövő héten, ha nem lennék egyedül mint az ujjam. Kedves leszbik meg nem tolonganak... de még kedvetlenek sem. sőt heterók sem:)