Szia neked, édes Zsú! Bocs, tudom, nem hiányoztam senkinek, de te nekem nagyon! Egy hetes lemaradásban vagyok blogodilag, mert Pride után ki kellett hevernem a megrázkódtatásaimat, s lementem kajaktúrára a Tiszára, közben némi Hegyalja-feszt, utána vettem egy hightech új gépet, netkötések ezerrel padlásszobába, kisebb költözködés, izomláz -hegyek és közben megbolondulás, hogy nem olvashatlak és mi van az én kis kedvenckémmel?! Már ugrálnék örömömben rádfele, mint Tigris a Pagonyban, hogy kábé még megvagy! Délután kerítést hegesztettem( ki a bucccs, betegséges, szépdekoltázsú szomorkám?! :))) Közben agyaltam, hogy te pont, mint én...én ha vkivel együtt vagyok in love, meg sem látok mást! Ha ráznak és úgy mutatják, né má, mijó nőci, én akkor sem ocsúdom...mert tele van a szívem, agyam, összes érzékeim azzal, akit szeretek, nincs szabad vegyértékem, szervi vakságban szenvedek olyankor. És igen, akár évekig. Van is egy vakvezető kutyám, a biztonság kedvéért! :))Szerintem ez attitűd és habitus kérdése. Az kacsintgat ki egy kapcsolatból, akinek nem az a legtutibb azÖSSZES szempontból, amiben épp van, s még a kíváncsisága is motoz plusszban s úgy hívja; "nyitottság". Én sem ítélem el, csak konstatálom, hogy én nem ilyen vagyok, hanem egy hülye, tökhűséges lúzer, pedig Nyilas-Sárkány vagyok, de leginkább egy elcseszett transz... De ez az elcseszett, aki vagyok, nagyon-nagyon rajong egy kevésbé elcseszettért, aki meg Te vagy! :))) Üdvözlöm a csapatodat e helyt és gyógyulj, Kismadár, mert attól sokan érezzük jobban magunkat! Puszillak. (na ja, álmodik a nyomor! ) :)))

Szia Esztert :)

Hajj hegesztés, favágó ingben, meg maszkban ( letörli a szája széléről a kifolyt nyálat), de nem ezt akartam mondani.
Vannak emberek akiknek muszáj kalandozni, muszáj csábítani. Csupán csak azért, hogy érezzék, hogy élnek , hogy megtudják csinálni. Én ezt hegymászó betegségnek hívom, ha ott egy hegy másszuk meg. Csak azért mert képesek vagyunk rá, vagy legalább is azt hisszük. Én is ilyen voltam (vagyok) csak én kicsit másik világba tettem ezt, és a párom tudott (tud) róla. De mivel ott is megtaláltam a tökéletest ezért már ott sem kalandozok mint őseink. Most már megmaradt a flört de csak neten keresztül mert az életeben, már esélytelen vagyok a legkisebb csábításra is.

Eszter:)
Olyan jó, hogy végre meg vagy!:) Azt hittem rám untál, vagy ilyesmi! Ha kihevered a Hegyalját is esetleg összefuthatnánk, ha van kedved...;-)

Wow, naná, hogy van kedvem! Mi az hogy! Erre még visszatérünk, Kicsiszív, addig kapom magam összefelé, mert ez a pszeudopasi-állapot kinyír (ha férfi vagy, légy férfi!, jó, de attól kinő a farkam?! ) mindegy, agyra gyúrok, de mellette azért tenger fizikai meló is vár, élvezem és szeretem, csak most kicsit túlteng a tennivaló. Lényeg, hogy a pszichém, remélem, "máma már nem hasad tovább", este (iccaka) jövök, Zsú, te mosolyogj sokat, meg egyél, tudod, az egyetlen, amit nem gyógyít meg a húsleves, az az anyánktól való beteges függés...:)) Fejben egész nap veled beszélgetek, és ettől milyen jó nekem! :) Amíg talizunk, " egy simogatás gazdátlan lebeg..." Angyalszárnyam kiterjesztem, hogy cirógasson kicsit, persze szigorúan virtuálisan, és gondolj arra is, hogy nemsokára jön vissza Dan és minden oké lesz. Szép az élet, csak rossz helyről nézzük! Puszillak, most lépek, mert hátsó híd gallyra ment a Toyón, no ja, az aglomerációs terra útviszonyai! Hegesztés rulez! Este back!
Drága Su_n! Hozzád kommentre átevezek éjjel, legutóbbi írásod igazán brill! Cortexforce napok jönnek, fel a fejjel mindenki! Cuppcupp